Móricka megkérdi a mamáját:
– Anyu, van a ribizkének lába?
– Nincs.
– Akkor mégis katicabogarat ettem.

Móricka forró vizet akar adni a baromfinak itatásnál.
– Miért forró vizet viszel neki? – kérdi tőle az édesanyja riadtan.
– Hogy főtt tojást tojjanak!

Mórickával beszélget az anyukája:
– Figyelj, Móricka, megvettem neked az iskolához a tankönyveket. Nagyon drágák voltak, úgyhogy nagyon vigyázz rájuk!
Erre Móricka:
– Ígérem, anya, hozzájuk sem nyúlok!

Móricka, mi volt az iskolában? – kérdezi Móricka apja.
– Hallottam egy tök jó rendőrviccet! – mondja Móricka.
– De fiam, én is rendőr vagyok!
– Akkor lassabban mondom, hogy Te is megértsd!

Móricka hazafelé az anyjának könyörög egy pöttyös labdáért. Az anyjának nincs kedve megvenni, de azt ígéri a gyerekeknek, hogy ha hazaérnek, azt játszanak, amit akar. Otthon Móricka azt kéri, hogy játszanak papás-mamást.
A mama belegyezik, mire Móricka így szól:
– Öltözz asszony. Megyünk és veszünk a gyereknek egy pöttyös labdát!

– Móricka! Mondj öt afrikai állatot!
– Két tigris és 3 elefánt.

A nyelvtan tanár kérdezi Mórickát:
– Milyen időben vannak ezek az igék: én fázom, te fázol, ő fázik.
Móricka felel:
– Hideg időben.

Móricka megy haza, és az anyja rászól:
– Móricka! Miért koszos a sapkád?
– A fiúk fociztak vele.
– Miért nem vetted vissza tőlük?
– Nem mozdulhattam a helyemről.
– Miért nem?
– Mert én voltam a kapus!

A tanár panaszkodik Móricka szüleinek:
– A maguk gyereke a legrosszabb az egész osztályban. Egyszerűen nem bírok vele. Ráadásul még sosem hiányzott egy napot sem!